|
| A település a tatárjárás idején keletkezett, feltehetőleg a közép-küküllő vidékéről költöztek a Budvár védelmébe a lakosok, első írásos említése 1566-ból van, Hagya néven. Története során háromszor költözött, távolodva a szomszédos Farcádtól, a bővebb vizű kútak és források mellé húzodva.
Hodgya nevei:
- 1567-ben János Zsidmond által összeírt kapujegyzékben HOGGIA
- 1602-ben a Básta által összeíratott jegyzékben HOGGYA
- A későbbiekben egyre inkább HODGYA
- 1633-1635-ig körlelkészségben Dobó, Vágás, Béta, Sükő, Farcád, Hodgya.
- 1635-től mint református gyülekezetek körlelkészségben Farcád, Sükő, Hodgya.
Temploma
- Első templom építési ideje ismeretlen.
- Második templom építése 1749-50. Sövénytemplom.
- 1752-ben önálló egyházközség lett
- A jelenlegi templom épült 1812-1816 és 1822-1825 között valamint berendezték. 1816-1822 között szünetelt az építés a sorozatos aszály, országos éhínség és a napoleoni háború miatt.
Intézményei
- 1745-ben alakul a református felekezeti iskola
- 1877-ben alakítottak szövetkezeti úton egy közmagtárt, közakadozásból építették fel a templom végében. 1975-ben lebontották.
- 1888-ban épült az utolsó iskolaépület.
- 1928-ban létesült a tejszövetkezet.
- 1935-ben kibővítették az iskolát.
- 1938-ban létesült a fogyasztási szövetkezet. tan
|
|
|
| |
